Ha június, akkor Határtalanul kirándulás. Az idén sem volt ez másként. A hetedikesek június 10-én nekivágtak a titokzatos Hargitának.
Korán reggel indultunk és Kenderesen a Hősi emlékműnél tettük tiszteletünket először, majd Erdély kapujában a Királyhágón gyönyörködtünk a csodás tájban.
Délután körbe sétáltuk az alakjáról elnevezett sós Medve tavat, Korond főutcáján megnéztük a helyi kosarasok, kerámiások munkáit. Kora este koszorúztunk Farkaslakán Tamási Áron sírjánál. Forgalmi dugóba és hatalmas viharba is kerültünk, ezért majdnem éjfél volt mire Barótra értünk a Derzs panzióba. Fáradtak voltunk, de az izgalomtól alig jött álom a szemünkre.
Másnap kora reggel nehéz volt ébredés, pedig új kalandok vártak ránk. Átbuszoztunk Vargyasra, ahol szekerekre szálltunk és úgy mentünk a Vargyas patak völgyébe. A szurdok bejáratától gyalog folytattuk utunkat a festői szorosban. Átkeltünk keskeny ingó-bingó függőhidakon, sáros csúszós köveken másztunk, időnként négykézláb, máskor nadrágféken. Az Orbán Balázs barlangban meglestük a denevéreket és hallgattuk a csendet (több-kevesebb sikerrel)
Visszaérve a faluba a Sütő család festett bútorait csodáltuk meg és megismertük a család történetét, a régi közösségi médiát, a beszélő székeket. Ezt követően egy helyi gazda állatait simogathattuk meg.
Harmadik napon a vargyasi hetedikesek vártak minket. Előbb az unitárius templomban a tiszteletes úr mesélt nekünk az egyház és Vargyas történetéről. Utána kölcsönösen bemutatkoztunk, majd énekeltünk, táncoltunk együtt, később szalagot kötöttünk a trianoni kopjafára. Olyan jól éreztük magunkat, hogy áthívtuk őket egy kis esti sportra. Röpi, foci és újra tánc. Ezt megelőzően még megnéztük Etelka néni ma is működő vízimalmát, és Benedek Elek házát. Sőt még a bőrdíszművesnél is tettünk egy kis látogatást.
Másnap esős időre ébredtünk, de ez nem zavart minket. Megnéztük az Erdővidék múzeumot, majd táncszínházi előadásban láttuk a Lúdas Matyit. Szerencsére mire véget ért a darab a nap is kisütött, így indulhattunk a Mohos tőzegláphoz, és a csodálatos Szent Anna tóhoz. Az Apor lányok feredőjénél megszagolhattuk a mélyből feltörő források „illatát”. A nap fénypontja csak ezután következett! Hazafelé az úton szembe sétált velünk egy medve, leült az út mellé és várt. Nem hiába! Sofőrünk egy szendvicset adott neki. Ha ez még nem lett volna elég, este együtt buliztunk a vargyasi hetedikesekkel, nagyon összebarátkoztunk.
Az utolsó két nap is gyorsan elillant. Csíksomlyóra, Csíkszeredára látogattunk el, ahol megnéztük a Csíki Székely Nemzeti Múzeum érdekes kiállítását is. Nyergestetőn rövid megemlékezést tartottunk és elhelyeztünk egy koszorút. Este becsomagoltunk. A hazafelé tartó úton a Hunyadiak fészkét, a Vajdahunyad várat ismertük meg.
Nagyon elfáradtunk, de rengeteg élményben volt részünk. Bármikor visszamennénk
Köszönjük Pájer Györgynek (Gyurinak) a profi szervezést, a segítőkészségét és érdekes beszámolóit. Nagyon aranyosak, segítőkészek voltak a panzióban Erzsike néni és Rózsika néni és nem utolsó sorban köszönet illeti a három sofőrt is, akik egész héten nyugodtan, biztonságosan szállítottak minket a különböző helyszínekre, időnként nehezített körülmények között.
Bugyi Nagyközségi Kazinczy Ferenc Általános Iskola és A. M. I.
